Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


27. rész 2/1 < Bora Bora, Ody's date >

2011.12.11

A nagy előkészületben mindannyian kivettük a részünket. Jen a ruha-kiegészítő-cipő megfelelő összeállításával bajlódott, Aly közben Odyt sminkelte, én pedig a haját vasaltam.

-Csajok, nagyon rendesek vagytok, de nem férjhez megyek..

-Nem tudhatod!-nézett fel egy pillanatra Jen és feltette a mutatóujját.-sohasem tudhatod!

-Nem.. én nem megyek férjhez..

-Soha? Vagy most nem?

-Soha.. azt hiszem.. de ma biztos nem..

-Hm.. egy polinéz férj.. gondolj bele.. itt élhetnél..

-Menj hozzá te..-vigyorgott Ody Alisonra.

-Háát.. ha Jev megkérné a kezem……… hozzá talán.

Erre a kijelentésre egy pillanatra megállt a kezemben a hajvasaló. Nekem még mindig Sebastian volt Ani párja és nem Jean, s nehezen fogtam fel, hogy már semmi sem lesz úgy, mint volt.

-Lexie, nem azért.. tényleg. .tudom, hogy ez egy hiperszuper, gyémántizés hajvasaló, de el fogod égetni a hajam..

Fel se tűnt, hogy jó néhány másodperc lett az az egy pillanat.

-bocs.. bocsi..

-és te?-nézett rám Jen a tükörből, miközben a nyakláncokat próbálta a ruhához.

-én?

-te férjhez mennél?

-Hát hogyne… Nem!!

-Nem?

-a-a…

-És Vitaly?

Most már mind engem néztek.

-Mi az? Ha megkéri a kezem, amit nem fog, mert még nem tartunk ott, akkor elgondolkozom.

-Így nem lehet..-sóhajtott Jenni.

-Már meg ne haragudjál testvérkém, de pár hete te utasítottad vissza Fernando házassági ajánlatát.

-Ahj, az más.. ő egy nagy gyerek.. megkérte a kezem, mert azt gondolta ezzel minden el lenne intézve.. én nem vagyok Raquel, én nem érem be ennyivel…

--Én nem megyek férjhez..-szakította félbe a kínossá váló társalgást Ody.-viszont ha így haladunk elkések a ’nemlagzimról’..

Csajos pont időben készült el és női szemmel is ellenállhatatlan lett. Persze veregettük is rendesen a vállunkat, de be kellett vallanunk az alapanyag sem volt semmi.

-Jó legyél!

-Hogy lenne jó?

-Értitek.. vigyázzon magára..

-De akkor ne azt mond, hogy jó legyen..

-Olyan.. kukacoskodó vagy ma..

Vállat vontam.

-Szóval… legyél szexi és dögös és ne feledd, hogy két és fél nap múlva úton leszünk Európa felé.

-De azért vigyázz magadra!-tette hozzá Jen.

-Igen.. nem kéne 9hónap múlva meg pont úton lenned Bora Bora felé..

-Ahh.. ezt még viccnek se..

A csajszi bungalowjának ablakából kukkoltuk, ahogy kisétál a mólóra..

*

Imani pontosan érkezett, szinte egyszerre léptek Odyval a mólóra.

-Szia!

-Szia!

-húh.. nagyon.. nagyon szép vagy!-nyomott puszit a lány arcára és átnyújtott egy szál virágot.

-Köszönöm!

-Khm.. a barátnőid.. szóval..

Ody alig észrevehetően hátrapillantott.

-Féltenek..-vonta meg a vállát mosolyogva.

-Én vigyázok rád..

A vacsora közben mindketten meséltek magukról. Imani eredetileg Dél-Amerikában született, bevándorló szülők gyermekeként. Afrikai édesapja után kapta az Imani nevet, aminek jelentése ’hit’.

Egyébként 27éves és nőtlen. A forma1et viszont csak hírből ismeri. Néha akad egy két vendég, aki vasárnaponként követi a műholdas csatornákon, de nem jellemző, ahogy elmondta, nem tv-zni járnak ide az emberek.

-Ez a hely tényleg egy álom..-sóhajtott Ody, amint a parton sétáltak.

-Gondolod?

-Szerinted nem?

-De persze.. csak.. én minden nap itt vagyok.. nekem biztos nagyobb élmény lenne Párizs, London, Róma.. szerintem a te életed sokkal izgalmasabb.. hétről hétre más ország, más város, új emberek..

-Igen.. bár. csak most kezdem.. és csak bébicsősz leszek..

-Nem vagy valami lelkes.

-Ne érts félre, imádom Kátyát, a kislányt, akire vigyázni fogok.. és Alexandra is nagyszerű főnöknek tűnik.

-Alexandra? Ms Zanetti?

-Aham..

-Hmm..

-Mi az?

-Semmi.. csak.. mindegy.. szóval mesélsz Kátyáról? Orosz?

-Nem.. spanyol..-mosolyodott el a lány.- az apukája a világ egyik, bár szerintem a legjobb forma1es pilótája. Dee.. nem jársz messze, mert a nevelőapja orosz.. ő is versenyző..

-Uh.. na ez már magas nekem..-vigyorgott Imani.

-Néha nekünk is.. a lényeg, hogy megvalósult az álmom, még ha nem is teljesen úgy, ahogy képzeltem.

-Még alakulhat úgy, nem?

-Lehet..

Néhány másodpercig csendben voltak és az óceán hullámzását figyelték.

-Ha szerinted ez maga az álom, akkor csak figyelj!-pattant fel Imani és maga után húzta a lányt.

Ody nem tudta merre mennek, de ideje sem volt megkérdezni. Nem messze attól a helytől, ahol előbb ültek volt egy kisebb öböl, alig lehetett észrevenni, de közelebb érve feltűnt benne két jetski.

-Vezettél már ilyet?

A lány megrázta a fejét.

-Nem baj, akkor velem jössz!

-Hova megyünk?

-Majd meglátod.

Pár percnyi száguldás után egy aprócska sziget partján ’kötöttek ki’.

-Ez egy.. amolyan.. lakatlan sziget.. még a térképen sincs rajta..

-Wow.. és hogy találtatok rá?

-egy hosszú nap után az egyik kollégám, hogy levezesse a felszültséget, kijött jetskizni.. akkor bukkant rá. Azóta ide járunk ki, ha egy kis magányra, csendre van szükségünk.

-Vagy csak úgy.. csajozni..-húzta pimaszul mosolyra a száját Ody.

-nem.. még senkit sem hoztam ide.

-tényleg?

Imani bólintott.

Ody felállt és a víz felé sétált, közben lassan megszabadult a ruháitól, s mire a vízbe ért már semmi sem borította a testét.

-Nincs kedved fürdőzni egyet?-kiabált ki a partra.-olyan kellemes a víz.

Imani néhány másodpercig habozott, majd követte a lányt.

A napot felváltotta az égen a hold, s az éjszaka csodálatos órák titkának tudója lett.